A munkáltatók és a munkavállalók szervezeteivel aláírt megállapodásnak köszönhetően a kormány arra számít, hogy már jövőre magasabb lehet a gazdasági növekedés üteme a kormány által várt 3,1 százaléknál – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken Budapesten a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által rendezett Vállalkozók napja rendezvényén.

Varga Mihály kiemelte: véget ért a gazdaságban az extenzív növekedés időszaka, mostantól a hozzáadott-érték növelésére, a hatékonyság és a termelékenység javítására kell a hangsúlyt helyezni.
A miniszter hangsúlyozta: a kulcskérdés az lesz, hogy a magyar kis- és középvállalkozások képesek lesznek-e a szemléletváltásra, arra, hogy maguk is innovatív, új megoldásokat hozzanak létre, kapcsolódjanak a globális értékláncokhoz, kilépjenek a nemzetközi piacokra és megállják ott a helyüket.
Varga Mihály kiemelte: az államnak mindent meg kell tennie azért, hogy a hazai kis- és középvállalkozásokat hozzásegítse a nemzetközi értékláncokhoz való csatlakozáshoz, az új piacokra való belépéshez.
Emlékeztetett: a kormányzat korábban három fő célt jelölt ki: a versenyképesség erősítését, a foglalkoztatás bővítését, különösen a képzett munkaerőt igénylő területeken, illetve a hazai cégek megerősítését. Ezeket az elmúlt években sikerült elérni – fűzte hozzá.




Varga Mihály szerint korszakhatárt jelent az, hogy 4,7 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, amire a rendszerváltás óta nem volt példa, fontos eredmény, hogy egy év alatt 7 százalékkal nőttek a reálbérek.
A makrogazdaság helyzetéről Varga Mihály elmondta, a 2013. évi gazdasági fordulatot követően minden évben 3 százalék körül bővült a bruttó hazai termék, idén is jó lesz az adat, sőt, minden adott, hogy a korábban várt 3,1 százalékos 2017-es bővülési ütemet jövőre számottevően felül lehessen múlni.
Az ország külkereskedelmi forgalma is jelentősen bővült, idén szeptemberben 4,4 százalékkal nőtt az export, az import 3,9 százalékkal. Kiemelte: úgy tudott bővülni a gazdaság, hogy közben a szerkezet stabil, folyamatosan mérséklődnek az országot esetlegesen fenyegető kockázatok – tette hozzá.
A miniszter kiemelte: az extenzív munkaerőpiaci programokat le kell zárni, a bővítés további útja a termelékenység emelése, a technológiai fejlesztés és a kapacitás bővítése.
Varga Mihály elmondta: a kormány kész arra, hogy célzott programokkal, a szabályozáson keresztül és források biztosításával is minél gyorsabbá tegye a fejlődést.
Rámutatott: az Irinyi Terv, az újraiparosítás programja révén azt kívánják elérni, hogy most, amikor a feltételek már megengedik, megteremtsék a magyar gazdaság hosszú távú növekedésének hajtóerejét.
Kiemelte: a terv megvalósításához természetesen a szükséges pénzeszközöket is hozzárendeltük, a megvalósítást támogatják az uniós programok, a tavaly óta létező nemzeti forrású nagyvállalati beruházási támogatás, idén novembertől indult az Irinyi Terv iparstratégiai támogatási programja is, amely a kis- és középvállalkozások fejlődését segíti. A gazdaságfejlesztés terén kiemelt hangsúlyt kapnak a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k), amelyek a munkavállalók mintegy 72 százalékát foglalkoztatják.
Elmondta: tavaly a kkv-szektor adta a vállalkozások által megtermelt bruttó hozzáadott érték közel 54 százalékát és az elért árbevétel 58 százalékát. A versenyképesség növelése már tetten érhető a jövő évi adóváltozásokban is.
Az elfogadott adóváltozások lényegében minden eleme a vállalkozásokat segíti, emellett a kormány már dolgozik a nemzeti adóstratégián is, amely a cégek adózással töltött idejének jelentős csökkentését célozza – mutatott rá Varga Mihály.
Demján Sándor, a VOSZ elnöke elmondta: nagyszerű éven van túl a magyar gazdaság, megvalósult a pénzügyi konszolidáció, kedvezőek a makrogazdasági mutatók, az országot felminősítették, ebben jelentős szerepe volt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek.
A VOSZ elnöke elmondta: viszont nem teljesült az az ígéret, hogy a kormány 300-500 ezer dolgozót bocsát el a közszférából – ehhez képest nemhogy csökkent volna a létszám, de 30 ezerrel nőtt a közszférában az alkalmazottak száma.
Demján Sándor úgy fogalmazott: “ez ólommellény, amelyet minden vállalkozó és minden magyar állampolgár cipel.” Hozzáfűzte: tisztában van azzal, hogy 2017-ben, a következő évi választások előtt nem tesz majd ilyen drasztikus lépést a kormány, így azt várják, a kabinet tegyen ígéretet arra, hogy a választások után a kormány végrehajtja ezt a létszámcsökkentési programot.
A VOSZ az idén tizennyolcadik alkalommal rendezte meg a Vállalkozók napját.
A rendezvényen Magyar Gazdaságért Díj elismerést vett át Bíró Attila, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. ügyvezető igazgatója, Davola József, a Magyar Ital- és Áruautomata Szövetség főtitkára, Juhász István, a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója, Kenyeres Tamás Ferenc, az INNO-COMP Kft. gazdasági vezetője, Kovács Károly, a KOVAS Kft. tulajdonos-ügyvezető igazgatója, Marosi László, a MELÓ-DIÁK Országos Diákvállalkozási Kft. ügyvezető igazgatója, Petrovai György, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség jogi képviselője, Sipos Jenő, a Füstöltkolbász Kolbászkészítő Kft. tulajdonos-ügyvezető igazgatója, Szabó Noémi, a Derula Kft. ügyvezető igazgatója.
Takács Sándorné, a Számvitech Bt. ügyvezető igazgatója Miniszteri elismerő oklevelet kapott.
A VOSZ megyei tagszervezetei, illetve érdekvédelmi szervezetek előterjesztése alapján 64-en részesültek az Év Vállalkozója kitüntetésben.