Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, aranynál is ritkább kincs

Az Egyesült Királyságba megérkeztek az első holdkőzetminták, amelyeket közel ötven év után hoztak vissza a Földre, és ezúttal Kínától kapták kölcsön. A kis méretű por szemcséi egy szigorúan őrzött létesítmény biztonságos helyén, Milton Keynes-ben találhatók, és most először nyílt lehetőség arra, hogy betekinthessünk ezekbe a rendkívül ritka anyagokba. Professor Mahesh Anand az Egyesült Királyság egyetlen tudósa, aki hozzáférést kapott ehhez az értékes anyaghoz, amelyet „többre értékelt, mint az aranyport” jellemzett. „Senki a világon nem jutott hozzá Kína mintáihoz, így ez óriási megtiszteltetés és óriási privilégium” – mondta.

A Professor Anand által vezetett csapat célja, hogy a por szemcséit őrléssel és lézeres kezeléssel elemezze, hogy válaszokat találjanak arra a kérdésre, hogyan alakult ki a Hold, és milyen volt a Föld korai története. A mintákban található anyagok segíthetnek megerősíteni azt a tudományos elméletet, amely szerint a Hold a Földet egy Mars méretű bolygóval történt ütközés következtében keletkezett, körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt. Kína a Chang’e 5 űrmisszió keretében gyűjtötte be ezeket a kőzeteket 2020-ban, amikor a misszió egy vulkanikus területen, a Mons Rümker nevű helyen landolt. Egy robotkar fúrt a talajba, hogy összegyűjtsön 2 kilogramm anyagot, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, és amely a belső Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdmintavétel a 1976-os szovjet küldetés óta, és Kínát a legújabb űrverseny vezetőjévé emelte.

A globális együttműködés hagyományainak megfelelően Kína most először engedett nemzetközi kutatóknak hozzáférést a mintákhoz, lehetővé téve új felfedezések létrejöttét. A legkisebb vials-t Professor Anand egy fényűző ceremónián adták át Pekingben, ahol találkozott orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal. „Olyan volt, mintha egy párhuzamos univerzumban lennénk – Kína nagyon előrébb jár az űrprogramokba való befektetés terén” – mondta. Az Egyesült Királyságba való visszatérésekor a legnagyobb biztonságban akarta tudni az értékes terhet, ezért a kézipoggyászában hozta haza.

A Milton Keynes-i Open University laboratóriumában, ahol dolgozik, mindenki speciális védőfelszerelést visel, hogy elkerülje a szennyeződéseket. A laboratórium környezete rendkívül tiszta kell, hogy legyen, mivel ha a Földről származó anyag keveredik a földön kívüli részecskékkel, az véglegesen tönkreteheti az elemzéseket, amelyeket Professor Anand csapata végez. Az egyik széfhez hajolva, Professor Anand óvatosan kinyit egy ziplock zacskót, amely három, nyaklánc méretű dobozkát tartalmaz. Mindegyik dobozban egy átlátszó vial található, amelynek alján sötétszürke por található. Ez a holdpor. Bár első ránézésre talán nem tűnik különlegesnek, csodálatos belegondolni az univerzális utazásába. Professor Anand hangsúlyozza, hogy ez a 60 mg elegendő ahhoz, hogy évekig foglalkozzanak vele, mivel a csapatuk a mikroszkopikus méretek tanulmányozására specializálódott.

A labor folyosóján Kay Knight technikus lesz az első, aki a mintákkal dolgozik, amint a vialokat kinyitják. 36 éve vág és őröl köveket, de ez lesz az első alkalom, hogy valami olyat kezel, ami közvetlenül a hold felszínéről származik. „Nagyon izgatott vagyok” – mondta, miután megmutatta, hogyan vág meteorokat gyémánt pengével. „De ideges is vagyok – mert nem sok minta áll rendelkezésre, és nem lehet őket könnyen pótolni. Ez nagyon magas tét” – tette hozzá.

A minták előkészítése után két további laborba kerülnek. Az egyikben egy gép található, amelyben számtalan cső, szelep és vezeték található. Sasha Verchovsky technikus évtizedek óta építi ezt a berendezést, amely lehetővé teszi, hogy a por szemcséit 1400 Celsius-fokra melegítsék. Ez segít nekik a szén, nitrogén és nemesgázok kinyerésében. Professor Anand úgy véli, hogy a laboratóriumának kiválasztása a ritka minták megvizsgálására különlegesnek számít. James Malley kutatási technikus egy olyan gépet működtet, amely meg tudja határozni, mennyi oxigén található a por részecskéiben.

A csapatnak egy évet adtak arra, hogy befejezze a kutatást. A végén a válaszok keresése valószínűleg a minták megsemmisítésével zárul. Azonban Kína a Chang’e 5 misszió óta is előre lépett: 2024-ben a Chang’e 6 küldetés során a Hold túlsó oldaláról hozott vissza mintákat, egy olyan rejtélyes területről, ahol hosszú időn át csendben lévő vulkáni lávafolyások nyomai találhatók. „Nagyon remélem, hogy ez a kezdet egy hosszú távú együttműködésnek Kína és a nemzetközi tudósok között” – mondta Professor Anand. „Sokan közülünk az Apollo-missziók által visszahozott mintákon dolgoztuk ki a karrierünket, és úgy gondolom, hogy ez egy fantasztikus hagyomány, amelyet követni kell. Remélem, más országok is hasonló lépéseket tesznek.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo