
Kihívás a végtelenben: Ételtermelés a világűr laboratóriumaiban kezdődik
A közeljövőben lehetséges, hogy űrhajósok számára készült steak, püré és desszertek egyedi sejtekből nőnek majd az űrben, amennyiben a napokban pályára állított kísérlet sikeres lesz. Az Európai Űrügynökség (ESA) projektje azt vizsgálja, hogy a laboratóriumban előállított élelmiszerek miként alkalmazhatóak a súlytalanság és a fokozott sugárzás körülményei között, amelyek nemcsak a Föld körüli pályán, hanem más égitesteken is jellemzőek. Az ESA célja, hogy új módszereket találjon az űrhajósok táplálkozásának költségeinek csökkentésére, mivel a becslések szerint egy astronauta napi élelmezési költsége akár 20 000 font is lehet. A kutatócsoport tagjai úgy vélik, hogy ez a kísérlet az első lépés ahhoz, hogy két éven belül egy kis pilot élelmiszertermelő üzemet hozzanak létre a Nemzetközi Űrállomáson (ISS).
Dr. Aqeel Shamsul, a Frontier Space vezérigazgatója és alapítója, aki a londoni Imperial College kutatóival együtt dolgozik a koncepción, elmondta: „Az álmunk az, hogy gyárakat építsünk az űrben és a Holdon.” Hozzátette, hogy ha az emberiség célja, hogy több bolygón éljen, akkor szükség van az űrbeli gyártási létesítmények kiépítésére, hogy az emberek képesek legyenek életben maradni és dolgozni az űrben.
A laboratóriumban előállított élelmiszerek azt jelentik, hogy az élelmiszer-összetevőket, mint például a fehérjét, zsírokat és szénhidrátokat, kémcsövekben és edényekben termesztik, majd feldolgozzák őket, hogy hasonlítsanak a megszokott ételekhez. Az Egyesült Államokban és Szingapúrban már kapható laboratóriumban termesztett csirke, míg a laboratóriumban előállított steak még engedélyeztetés alatt áll az Egyesült Királyságban és Izraelben. A Földön a technológiának környezeti előnyei vannak a hagyományos mezőgazdasági módszerekkel szemben, például kevesebb földhasználat és csökkentett üvegházhatású gázkibocsátás formájában. Azonban az űrben a legfőbb motiváció a költségek csökkentése.
A kutatók azért végeznek kísérleteket, mert rendkívül drága élelmet küldeni az ISS-re – ezt a költséget Dr. Shamsul szerint akár 20 000 fontban is meg lehet határozni astronautánként naponta. A NASA, más űrügynökségek és magáncégek hosszú távú jelenlétet terveznek a Holdon, az űrállomásokon, és talán egy napon a Marson is. Ez azt jelenti, hogy élelmet kell küldeniük több tucat, végül pedig több száz astronautának, akik az űrben élnek és dolgoznak, ami rakétával szállítva rendkívül költséges lenne. Ezért a Dr. Shamsul által javasolt megoldás az élelmiszer űrbéli termesztése sokkal ésszerűbbnek tűnik.
A kutatás során a csapat egy kisebb, egyszerűbb bioreaktort küldött az űrbe a SpaceX Falcon 9 rakétával, az ESA küldetése részeként. A cél az, hogy a Földön már bizonyítottan sikeresen növeszthető ételek előállítása megismételhető legyen a súlytalanság és fokozott sugárzás körülményei között. Dr. Ledesma-Amaro és Shamsul kis mennyiségű élesztő keveréket küldtek pályára egy kis kocka műholdban, amely az első európai kereskedelmi visszatérő űrhajón, a Phoenixen utazik. Ha minden a tervek szerint alakul, a műhold körülbelül három órát fog a Föld körül keringeni, mielőtt visszazuhanna, majd egy mentőhajó fogja visszahozni a laboratóriumba Londonba, ahol megvizsgálják.
A bioreaktorban előállított anyag, amely egy színes massza, amelyet porrá szárítanak, némi aggasztást okoz, mivel nem tűnik étvágygerjesztőnek, sőt, még a jelenlegi űrhajós étkezésekhez képest is elég ízléstelennek hat. Itt lép be a képbe az Imperial College mesterszakácsa, Jakub Radzikowski, aki a konyhai oktatási tervező feladatait látja el az ételek kémiai elemeinek gasztronómiai formába öntésében. Jelenleg természetes eredetű gombákból származó keményítőket és fehérjéket használ, hogy kifejlessze receptjeit, mivel a laboratóriumban előállított alapanyagok felhasználásához még nem kapott engedélyt.
Radzikowski célja, hogy olyan ételeket alkosson, amelyek ismerősek a különböző kultúrákból származó űrhajósok számára, így azok kényelmet nyújtanak. Az ételek közé tartozhatnak francia, kínai, indiai fogások, amelyek bármilyen konyha másolására alkalmasak az űrben. A beszélgetés során Jakub éppen egy új, csípős gombóc és mártogatós receptjét próbálta ki, amelyet megízlelhettem, de a kóstoló főszereplője Helen Sharman, az Egyesült Királyság első űrhajósa, aki kémiai doktorival is rendelkezik, volt.
Az ételek íze kiváló volt, és Dr. Sharman is elismerte, hogy a laboratóriumban előállított élelmiszer jobban megfelelhet az űrhajósok igényeinek, ami csökkentheti a hosszú távú űrbeli tartózkodás költségeit is. Az ISS-en végzett kutatások azt mutatják, hogy az űrhajósok biokémiája megváltozik a hosszabb ideig tartó űrmissziók során; hormonális egyensúlyuk, vashiányuk és csontjaik kalciumtartalma is változik. Az űrhajósok étrend-kiegészítőket szednek a hiányosságok pótlására, de a laboratóriumban előállított élelmiszerek elvileg már tartalmazhatják a szükséges anyagokat, mondta Dr. Sharman. „Az űrhajósok hajlamosak fogyni, mert nem esznek annyit, mivel nem elég változatos és érdekes az étrendjük,” tette hozzá. „Ezért valószínű, hogy szívesebben fogyasztanának olyan ételeket, amelyeket frissen készítettek.”

