
A 2025-ös brit erdőtüzek máris rekordot döntöttek a leégett terület nagyságával
Az Egyesült Királyság területén idén eddig történt erdőtüzek kiterjedése már most meghaladja az elmúlt évtized bármelyik évének összesített értékét, ahogy azt műholdas adatok is alátámasztják. A Global Wildfire Information System (Globális Erdőtűz Információs Rendszer) adatai szerint eddig több mint 29,200 hektárt (292 négyzetkilométert vagy 113 négyzetmérföldet) égetett el a tűz, ami felülmúlja a korábbi rekordot, amely 2019-ben 28,100 hektár volt. A múlt hónapban tapasztalt hosszú ideig tartó száraz és napos időjárás ideális feltételeket teremtett a széleskörű tüzek kialakulásához. Az Egyesült Királyságban a tavasz elején gyakoriak az erdőtüzek, mivel a tél végére rengeteg elhalt vagy nyugalmi állapotban lévő növényzet halmozódik fel, amely gyorsan kiszáradhat.
A legutóbbi hetekben tapasztalt visszatérés a csapadékosabb időjáráshoz nagyrészt véget vetett a tűzvészek sorozatának, de nem anélkül, hogy rekordszámú égést ne tapasztaltunk volna. A Global Wildfire Information System adatai csak a 30 hektárnál nagyobb területet érintő tüzeket rögzítik, és az év eleje óta több mint 80 ilyen tűz keletkezett az Egyesült Királyságban. A legtöbb tüzet emberi kéz indítja el, akár szándékosan, akár véletlenül, de a kedvező időjárási körülmények jelentősen megkönnyítik a tüzek gyulladását és gyors terjedését.
Will Lang, a Meteorológiai Hivatal kockázati és ellenállóképességi szolgáltatásokért felelős vezetője elmondta, hogy „rendkívül száraz és napos márciusunk volt”, ami egy csapadékosabb őszi és téli időszakot követett, ami fokozta a növényzet mennyiségét, így több üzemanyag állt rendelkezésre a tüzekhez. A márciusi és áprilisi csapadékhiány különösen kedvező a tüzek kialakulásához, mivel ilyenkor a növények a tél után nem növekednek, hanem alvó állapotban vannak, ezért nagyon szárazak és víz nélküli állapotban maradnak. Guillermo Rein, a londoni Imperial College tűztudományi professzora kifejtette, hogy „tavaszkor, mielőtt a víz a növények élő szövetébe beépülne, van egy időszak, amikor a növények nagyon gyúlékonyak”.
Április 2. és 8. között több mint 18,000 hektár (180 négyzetkilométer) égett el, ami a legnagyobb heti terjedelmű égésnek számít a nyilvántartott adatok között. A BBC műholdas képeket is elemzett, amelyek két nagyobb tűzesetet illusztrálnak az idén. A Galloway Forest Parkban, Dél-Skóciában, körülbelül 65 négyzetkilométer égett el, ami a brit összes terület közel negyedét teszi ki. Egy másik tűz Közép-Walesben, Aberystwyth-től körülbelül 25 kilométerre, szintén jelentős területet, körülbelül 50 négyzetkilométert érintett. Tüzeket észleltek a skót Arran-, Bute- és Skye-szigeteken, valamint az észak-írországi Mourne-hegységben is, mindez április elején történt.
Ezek a korai tavaszi tüzek – amelyek főként fű-, moha- és cserjefák – nagy terhet rónak a tűzoltóságokra, de ökológiai hatásaik bonyolultak lehetnek. Nem minden tűz, különösen a kisebb, alacsony intenzitású égések, feltétlenül katasztrofális hatással vannak a hosszú távú növényzet egészségére. Bizonyos növények, például a gyep, alkalmazkodtak a tűzveszélyes környezethez. Ugyanakkor a gyakrabban előforduló vagy súlyosabb lángok megnehezíthetik a természetes regenerálódásukat. Néhány kutató aggódik a tűzidény második csúcsa miatt, amely jellemzően később érkezik, amikor a hőmérsékletek emelkednek, és a növényzet újra kiszárad.
Prof. Rein elmondta, hogy „az első számú aggodalmam az, hogy mi fog történni nyáron”, amikor „bár kevesebb erdőtűz van, azok nagyobbak, és valójában nagyon katasztrofálisak lehetnek”. Míg a közelmúltban tapasztalt széleskörű égések nem feltétlenül jelentik azt, hogy ez a nyár forgalmas tűzidényt hoz, a tudósok arra számítanak, hogy az Egyesült Királyságban a globális felmelegedés következtében a szélsőséges erdőtüzekra kedvező időjárási körülmények száma nőni fog, bár évről évre jelentős eltérések tapasztalhatók. A Meteorológiai Hivatal által vezetett tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a 2022 júliusában pusztító tűzvészeket elősegítő szélsőséges „tűzidőjárás” legalább hatszor valószínűbbé vált az emberi eredetű klímaváltozás következtében. A földhasználati módszerek megváltozása szintén kulcsszerepet játszhat a tűzveszély kialakulásában. Rory Hadden, az Edinburgi Egyetem tűzvizsgálati tanszékének vezető oktatója szerint „az egy dolog, amiben konszenzus van, hogy valószínűleg több és esetleg súlyosabb tűzvel kell számolnunk a klímaváltozással”. „Készen kell állnunk arra, hogy ez egyre gyakoribbá válik.”

