A NASA megmentése egy milliárdos segítségével?

Jared Isaacman, a milliárdos üzletember, nagyszabású vízióval rendelkezik az emberiség jövőjét illetően. 2021-ben indította el első űrmisszióját, amely egy magánutazás volt, és becslések szerint körülbelül 200 millió dollárba került. Isaacman célja, hogy az űrutazás ne csupán a 600 eddigi tapasztalattal rendelkező ember kiváltsága legyen, akik többsége professzionális űrhajós a NASA-nál vagy gazdag üzletember, hanem a tömegek számára is elérhetővé váljon. „Célunk, hogy ez a szám 600,000 legyen” – mondta a sajtónak. Később hozzátette: „Meggyőződtem arról, hogy az emberiségnek multi-planetáris fajként kell léteznie. Azt hiszem, mindannyian szeretnénk egy Star Wars és Star Trek világban élni, ahol az emberek űrhajókkal ugrálnak.” Isaacman, aki 1,9 milliárd dolláros vagyonának jelentős részét egy 1999-ben alapított pénzforgalmi cégen keresztül szerezte, a 2021-es misszió során a SpaceX űrhajó fedélzetén lévő négyfős legénység többi tagját is támogatta, mivel régóta vonzódik a repüléshez és az űr felfedezéséhez.

Azóta több kalandban is részt vett: tavaly például egy fejlettebb SpaceX kapszulában utazott, és végrehajtotta az első kereskedelmi űrsétát. A misszió során egy kísérleti űrruhát tesztelt, valamint egy új, költséghatékony protokollt, amely lehetővé tette a űrhajóból való kilépést és visszatérést anélkül, hogy levegőzárat kellett volna használni. Isaacman ikonikus fényképe, amelyen a világ a lábai előtt hever, jól mutatja, hogy nem csupán egy játszadozó milliárdosról van szó, hanem valakiről, aki határokat feszeget a jelenlegi technológia keretein belül.

A közelmúltban azonban egy újabb teljesítmény is nagyobb figyelmet kapott: Donald Trump decemberben őt jelölte ki a NASA új vezetőjének. Felmerül a kérdés, hogy miért választotta őt Trump, és mit vár tőle, különösen figyelembe véve, hogy a miniszterelnök Elon Muskot, a SpaceX tulajdonosát is kormányzati szerepbe nevezte ki, hogy 2 trillió dollárt spóroljon a szövetségi költségvetésen. A NASA-vezetői poszt elnöki kinevezés, de a megerősítése az Egyesült Államok szenátusának jóváhagyását igényli. Ha Isaacman kinevezését megerősítik, az szélesebb kérdéseket is felvet az emberiség jövőjével kapcsolatban az űrben, tekintettel arra, hogy víziója az űrutazás tömegek számára történő elérhetőségéről szól. Ez jelentős hatással lehet a NASA jövőjére, ha Isaacman szerepe a magánszektor fokozottabb bevonását eredményezi.

A NASA vezetői eddig különböző háttérrel érkeztek a posztra; néhányan, mint például a korábbi vezető, Bill Nelson, volt űrhajósok voltak, míg mások, mint Michael Griffin, kormányzati háttérrel rendelkeztek. Isaacman és a hozzá hasonló milliárdosok, mint Musk és Jeff Bezos, azonban új hullámot képviselnek, akik megkérdőjelezik a régi rendet az űrben. Ők felgyorsították az innováció ütemét, és céljuk, hogy drámai módon csökkentsék az emberi űrutazás költségeit.

Isaacman decemberi kinevezésekor a közösségi médiában közzétett nyilatkozatában kifejezte vízióját: „Ez a második űrkorszak csak most kezdődött el. Elkerülhetetlen, hogy egy virágzó űrgazdaság alakuljon ki, amely lehetőségeket teremt sokak számára, hogy az űrben éljenek és dolgozzanak. A NASA-nál… egy olyan korszakot fogunk elindítani, amelyben az emberiség valóban űrutazó civilizációvá válik.”

Bár sok elnök beszélt arról, hogy űrhajósokat küldenek a Holdra az Apollo holdraszállások óta, Trump volt az első, aki tetteket tett, és engedélyezte a NASA Artemis programját, hogy embereket küldjenek vissza a Holdra. A NASA rakétája, a Space Launch System (SLS) azonban késlekedésekkel és költségtúllépésekkel küzdött, miközben Musk SpaceX és Bezos Blue Origin újrahasználható, alacsony költségű Holdrakétákat fejlesztenek. A NASA számára ez aggasztó háttér, mivel a kormányzat költségcsökkentésre törekszik.

A NASA legnagyobb kihívása most az SLS rakétával kapcsolatos, amelynek minden egyes indítása 4,1 milliárd dollárba kerül. Ezzel szemben a SpaceX Starship rakétarendszere körülbelül 100 millió dollárba kerül indításonként, míg Bezos új Holdrakétája, a New Glenn, becslések szerint 68 millió dollárba kerül. A két milliárdos közötti verseny valószínűleg felgyorsítja az innovációt és tovább csökkenti a költségeket.

Isaacman már most is bírálta az SLS-t, mondván, hogy „elképesztően drága”, és azt állította, hogy a nagy űrtechnikai vállalatokat „gazdasági hatékonyságra ösztönzik”. A NASA reformja tehát nemcsak kívánatos, hanem szükséges is, hogy ez a legendás ügynökség a jövőben is megőrizhesse szerepét az űrkutatásban.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cn93797z2dpo