Megemlékeztek a nyolc éve lelepleződött NSU német neonáci terrorista csoport áldozatairól Zwickauban

Angela Merkel német kancellár részvételével megemlékezést tartottak a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) áldozatainak tiszteletére Zwickauban hétfőn, abból az alkalomból, hogy nyolc éve lepleződött le a neonáci terrorista csoport.

A háromfős csoport 2011. november 4-én vált ismertté, azután, hogy az egyik tag feladta magát, két társa pedig öngyilkosságot követett el közös zwickaui otthonukban.

A Szászország tartományi városban az évfordulóra egy-egy fát ültettek a neonáci merényletek tíz halálos áldozatának tiszteletére. Angela Merkel kancellár egy szál fehér rózsával és azzal az ígérettel érkezett az avató ünnepségre, hogy a szövetségi kormány mindent megtesz a neonáci bűncselekmények megakadályozásáért.

Az emlékliget kialakítását már szeptember elején elkezdték egy fa elültetésével, amellyel az első halálos áldozat, a 2000 szeptemberében nyolc lövéssel meggyilkolt török származású nürnbergi virágárus, Enver Simsek előtt tisztelegtek. A tölgyfa csemetét ismeretlenek kivágták, a készülő emlékhelyet megrongálták. Azonban a városvezetés és az ügyet a szívükön viselő civilek az évfordulóra mégis elkészültek a munkával, és az emlékhelyen állandó őrséget szerveztek.

Az ünnepség alatt a helyszín közelében tiltakozó demonstrációt tartottak több csoportosulás szervezésében, amelyeket a német sajtóban szélsőjobboldaliként jellemeznek.

A Szászországgal szomszédos, és ugyancsak az egykori NDK területén fekvő Türingiában létrejött NSU 2000 és 2007 között nyolc török és egy görög bevándorlót, valamint egy rendőrnőt gyilkolt meg. A neonáci csoport elkövetett két robbantásos merényletet is, amelyekben megsebesült 23 ember, és bankrablásokból tartotta fenn magát.

A hatóságok a nyolc éve Zwickauban történtekig nem tudtak az NSU-ról. A csoport tagjait ugyan ismerték, veszélyes neonáciként tartották számon őket, de a sorozatgyilkosság ügyében nyomozva nem a neonáci színtér felé indultak el. Az ügy megmutatta, hogy a német hatóságok kudarcot vallottak a neonáci gyűlöletcselekmények feltárásában, és megmutatta azt is, hogy az országban jóval kiterjedtebb a militáns szélsőjobboldali szubkultúra, mint ahogy a szakértők addig gondolták.