Trump vámjai: Lehet-e előnyük Dél-Amerikának?
Donald Trump nemrégiben bejelentette, hogy a világ különböző országaival szemben bevezetett kereskedelmi vámok szintje milyen mértékben fogja érinteni az Egyesült Államokkal kereskedő államokat. Ez a hír különösen kedvező volt Dél-Amerika országai számára, amelyek közül tíz a legalacsonyabb, 10%-os vámot kapta, míg Guyana és Venezuela kezdetben magasabb, 38%-os és 15%-os vámokat kaptak, amelyek később szintén lecsökkentek 10%-ra. Trump döntése értelmében a magasabb vámokat szinte minden ország esetében 90 napra felfüggesztették. Kivételt képezett Kína, amelyre 145%-os vámot róttak ki, míg Kanada és Mexikó egyes exporttermékeire 25%-os vám vonatkozik.
A Dél-Amerikának kedvező helyzetet elemző szakértők úgy vélik, hogy az Egyesült Államok által Kínára, valamint Kanadára és Mexikóra kivetett magas vámok miatt a dél-amerikai termékek vonzóbbá válhatnak az amerikai és a globális vásárlók számára. Bár ez a nézőpont logikusnak tűnik, azonban a globális kereskedelmi instabilitás figyelembevételével a helyzet sokkal bonyolultabb. Dél-Amerika gazdag nyersanyagokban, és a legnagyobb gazdaságaik, mint Brazília és Argentína, jelentős szója- és kőolajexportőrök, valamint Brazília esetében a vasérc is kiemelt szerepet játszik a termelésükben. Az Egyesült Államok magas vámjai a kínai árukra, valamint Kína viszontválasza, amely az amerikai importokra 125%-os vámot jelentett, lehetőségeket teremthet a dél-amerikai exportőrök számára. Például Brazília növelheti mezőgazdasági exportját Kínába, hogy pótolja az Egyesült Államokból korábban érkező szállítmányokat.
A történelem már mutatott példákat hasonlóra: amikor Trump az első ciklusában vámokat vezetett be Kínával szemben, Kína egyes nyersanyag-vásárlásait az Egyesült Államoktól Brazíliába helyezte át, ami a brazil szójaexport növekedéséhez vezetett. A brazil szója betakarítása a 2025-ös évben már folyamatban van, és sokan reménykednek abban, hogy ez a tendencia megismétlődik. Frederico D’Avila, egy farmer és korábbi politikai figura, aki szoros kapcsolatban állt a korábbi brazil elnökkel, Jair Bolsonaro-val, azt nyilatkozta, hogy Trump első ciklusa „kiváló volt a brazil mezőgazdaság számára”, mivel „Trump vámjai abban az időszakban kedveztek nekünk”.
Ugyanakkor Juan Carlos Hallak, a Buenos Aires-i Egyetem nemzetközi gazdaságtan professzora, más véleményen van. Szerinte a „bilaterális akadályok” emelése a nyersanyagok esetében elsősorban azt befolyásolja, hogy ki kivel kereskedik, de nem feltétlenül eredményez pénzügyi nyereséget az eladók számára, mivel az árakat globálisan határozzák meg. Hallak véleménye szerint a dél-amerikai országok nem számíthatnak arra, hogy Trump intézkedései miatt jelentős pénzügyi előnyökre tehetnek szert, csupán különböző vevőkre számíthatnak.
Más iparágak Dél-Amerikában szintén abban reménykednek, hogy Trump intézkedései révén több globális értékesítést érhetnek el, mivel más országok kevesebbet vásárolnak az Egyesült Államoktól. Például a brazil húsipar elnöke, Luiz Inácio Lula da Silva, nemrégiben Japánban járt, hogy megnyissa a japán piacot a brazil húsexport előtt. Jelenleg Japán a marhahúsának 40%-át az Egyesült Államoktól szerzi be. Azután, hogy Trump kezdetben 24%-os vámot helyezett kilátásba, Tokió talán inkább Dél-Amerikából vásárol majd húst. A brazil kávé- és cipőipar is versenyelőnyhöz juthat az ázsiai versenytársaikkal szemben az amerikai piacon.
Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, míg Vietnam, Indonézia és Kolumbia követik. Trump kezdetben 46%-os vámot vetett ki Vietnámra és 32%-ost Indonéziára. Bár ezek a magas vámok jelenleg felfüggesztésre kerültek, ha júliusban visszaállítják őket, az jelentősen drágábbá tenné a két ország kávéját az Egyesült Államokban, ami a brazil és kolumbiai kávé versenyelőnyét növelheti az amerikai piacon. Eközben a brazil cipők gyártói is megnövelhetik exportjaikat az Egyesült Államokba, mivel Trump magas vámokat vetett ki a kínai exportokra.
A helyzet bonyolultsága azonban nem csupán a potenciális előnyöknél rejlik. A 10%-os vám még mindig 10%. Az alacsonyabb vámokkal rendelkező országok is csökkent kereslettel szembesülhetnek, ha az árak emelkednek, különösen az Egyesült Államokban gyártott termékekkel versengő importok, például olaj, szója, réz, vasérc, arany és lítium esetében. Az Egyesült Államok 25%-os vámot vetett ki az alumíniumra és acélra, amely a világ számos országát érinti, így Brazília és Argentína esetében is növekvő versenyt jelenthet.
A kereskedelmi háborúk globális nyersanyagár-ingadozást is okoztak, aminek következtében a kőolaj és réz ára jelentősen csökkent. Az árupiacok ingadozása pedig komoly gazdasági kihívásokat jelenthet olyan országok számára, mint Chile és Peru, ahol a réz a legfontosabb exporttermék. Eduardo Levy Yeyati, az Argentin Központi Bank korábbi vezető közgazdásza figyelmeztetett arra, hogy a nyersanyagárak és a globális kereslet kétségtelenül komoly hátrányt jelent Dél-Amerika számára.
A jövőbeli kilátásokkal kapcsolatban Yeyati megjegyezte, hogy ha Brazília és Argentína valóban jelentős exportnövekedést tapasztal az Egyesült Államok felé, az újabb magasabb vámokat vonhat maga után Trump részéről, aki mindenképpen a hazai termelést kívánja előnyben részesíteni. A helyzet bonyolultságát tovább fokozza, hogy a dél-amerikai országoknak figyelembe kell venniük Kína növekvő jelenlétét is a régióban, ahol a kínai kormány milliárdokat fektet be infrastruktúra-projektekbe.
Összességében tehát Trump vámjainak helyi hatásait nem lehet egyértelműen „nyerésnek” vagy „veszteségnek” tekinteni, mivel a helyzet komoly kihívásokkal és lehetőségekkel is jár. A kereskedelmi háborúk következményeit nehéz előre megjósolni, mivel a gazdasági környezet folyamatosan változik, és a fejlődés iránya távol áll a kiszámíthatóságtól.
Ezeket is érdemes megnézni
Mennyire előnyös az Egyesült Királyság kereskedelmi megállapodása Amerikának?
Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, aranynál is ritkább kincs
