Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, felbecsülhetetlen értékkel bír
A közelmúltban különleges esemény zajlott le az Egyesült Királyságban, amely a tudományos közösség figyelmének középpontjába került. Az első holdkőzet minták, amelyeket közel öt évtizede hoztak vissza a Földre, megérkeztek az Egyesült Királyságba, méghozzá Kínából, kölcsönként. Ezek a parányi holdpor szemcsék most egy rendkívül biztonságos létesítményben, Milton Keynes városában található széfben várják a további vizsgálatokat. A professzor, Mahesh Anand, aki az Egyesült Királyság egyetlen tudósa, akinek lehetősége nyílt ezekkel a rendkívül ritka anyagokkal dolgozni, úgy fogalmazott, hogy ezek „értékesebbek, mint az aranypor”.
A professzor csapata számára ez nem csak megtiszteltetés, hanem óriási lehetőség is, hiszen a világon senki más nem kapott hozzáférést Kína mintáihoz. A kutatás célja, hogy alapvető kérdéseket válaszoljanak meg arról, hogyan alakult ki a Hold, és mi zajlott a Föld korai éveiben. A holdpor szemcsék elemzésével olyan bizonyítékokat keresnek, amelyek alátámaszthatják a tudósok elméletét, miszerint a Hold a Földdel ütközött, Mars méretű bolygó maradványaiból alakult ki körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt.
A Kína által gyűjtött kőzetek a Chang’e 5 űrmisszió keretében kerültek a Földre 2020-ban, amikor egy vulkáni területen, a Mons Rümker nevű helyen landoltak. Egy robotkar fúrt a talajba, hogy összegyűjtse a 2 kg anyagot, amelyet egy kapszulában hoztak vissza, és amely végül Belső-Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdmintavétel a Szovjetunió 1976-os missziója óta, amely Kínát a világűr új versenyében vezető szerephez juttatta.
Most, a nemzetközi kutatók közötti együttműködés hosszú tradíciójának folytatásaként, Kína először engedett hozzáférést hét nemzetközi kutatónak a mintákhoz, hogy új felfedezéseket tegyenek. A professzor a múlt héten egy fényűző ceremónia keretében vette át a kis üvegeket Pekingben, ahol találkozott orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal is. „Majdnem olyan volt, mintha párhuzamos univerzumban lennénk – és Kína annyira előrébb jár, amikor a űrprogramokba való befektetésekről van szó” – mondta.
Prof. Anand a legnagyobb biztonságban szeretett volna hazatérni a ritka kincsekkel, ezért a kézipoggyászában hozta őket az Egyesült Királyságba. Az Open University laboratóriumában különleges intézkedéseket tettek a minták védelme érdekében. A kutatók tiszta cipőtalppal lépnek be a laboratóriumba, ahol műanyag kesztyűt, köpenyt, hajfedelet és kapucnit kell viselniük. A magas biztonsági szintű helyiségben a környezetnek makulátlannak kell lennie, hogy elkerüljék a szennyeződéseket, hiszen ha a Földről származó anyag keveredik a holdporral, az örökre tönkreteheti az elemzéseket.
A professzor óvatosan nyitja ki az egyik széfet, és kibont egy ziplock tasakot, amelyben három, ékszertartó méretű konténer található. Mindegyikben egy átlátszó üvegcsét találunk, amelynek alján sötétszürke por található – ez a holdpor. Bár első ránézésre nem tűnik különlegesnek, a professzor hangsúlyozza, hogy ez a 60 mg elegendő lesz számukra, hogy éveken át dolgozhassanak vele.
A laboratóriumban Kay Knight technikus lesz az első, aki az üvegek megnyitása után dolgozik a szemcsékkel. Ő már 36 éve kőzetdarabokat vág és csiszol, de ez lesz az első alkalom, hogy valami olyannal fog foglalkozni, ami közvetlenül a hold felszínéről származik. „Nagyon izgatott vagyok” – mondja, miközben megmutatja, hogyan vág meteorokat gyémántpengével. „De ideges is vagyok – nem sok minta áll rendelkezésre, és nem tudják könnyen pótolni őket. Nagy tét van” – teszi hozzá.
A minták előkészítése után két további laboratóriumba kerülnek, ahol különféle gépek várják őket. Az egyikben Sasha Verchovsky technikus mutatja be a bonyolult csövekből, szelepekből és vezetékekből álló rendszert, amelyet az 1990-es évek óta épít. A gép lehetőséget ad arra, hogy a por szemcséit 1400 °C-ra melegítsék, ami segít a szén, nitrogén és nemesgázok kinyerésében. Ez a folyamat teljesen egyedi, és az egyik oka annak, hogy Prof. Anand úgy véli, hogy az ő laboratóriumát választották ki a ritka minták fogadására.
A csapatnak egy éve van a kutatás befejezésére. A végére valószínűleg a minták megsemmisülésével zárul a keresésük. Kína azóta tovább lépett a Chang’e 5 misszió óta; 2024-ben a Chang’e 6 indítása során az első mintákat hozták vissza a Hold másik oldaláról, amely mélyen titokzatos terület, és amely esetleg bizonyítékokat tartalmazhat a hosszú ideje csendben lévő vulkáni lávafolyásokra. Prof. Anand reméli, hogy ez a hosszú távú együttműködés kezdete lesz Kína és a nemzetközi tudósok között, és hogy más országok is követni fogják ezt a példát.
Ezeket is érdemes megnézni
Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, aranynál is ritkább kincs
Xi igazi kihívása nem Trump kereskedelmi háborúja
