Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, aranynál is ritkább kincs
A legújabb hírek szerint a Holdról származó első kőzetminták, amelyeket közel öt évtizede hoztak vissza a Földre, megérkeztek az Egyesült Királyságba, ráadásul Kínától kölcsönbe. Ezek a parányi porszemcsék most egy rendkívül biztonságos létesítményben, Milton Keynes-ben található széfben pihennek, ahol a tudósok először nézhettek rájuk. Professor Mahesh Anand az Egyesült Királyság egyetlen tudósa, aki ilyen rendkívül ritka anyagot kapott kölcsön, és ezt az anyagot „több mint aranyport” minősítette. A professzor elmondta, hogy senki a világon nem kapott hozzáférést a kínai mintákhoz, így számára ez hatalmas megtiszteltetés és óriási privilégium.
A professzor csapata a Hold porának zúzásával és lézerrel való kezeléssel kívánja megválaszolni azokat az alapvető kérdéseket, amelyek a Hold keletkezésére és a Föld korai éveire vonatkoznak. A por szemcséiben olyan bizonyítékok rejlenek, amelyek megerősíthetik a tudósok elméletét, miszerint a Hold egy Mars méretű bolygóval való ütközés következményeként keletkezett, amely körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt zajlott le. Kína 2020-ban a Chang’e 5 űrmisszió keretében gyűjtötte össze a kőzeteket egy vulkáni területről, amelyet Mons Rümker néven ismernek. A robotkarok segítségével 2 kilogramm anyagot gyűjtöttek be, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, Inner Mongóliába érkezve. Ez volt az első sikeres Holdmintagyűjtés a Szovjetunió 1976-os küldetése óta, és ezzel Kína a világűr új versenyében vezető szerepet szerzett.
Most, a világűrkutatók közötti hosszú távú globális együttműködés hagyományainak megfelelően, Kína először biztosított hozzáférést hét nemzetközi kutató számára a mintákhoz, lehetővé téve számukra új felfedezések tételét. A kis ampullákat múlt héten egy fényűző ceremónián adták át Prof. Anandonak Pekingben, ahol találkozott orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal. A professzor megjegyezte, hogy „szinte olyan volt, mint egy párhuzamos univerzumban lenni – és Kína messze előttünk jár a világűrprogramokba való befektetések terén”.
A professzor a lehető legbiztonságosabb helyen, a kézipoggyászában hozta vissza az értékes terhet az Egyesült Királyságba. A Milton Keynes-i Open University laboratóriumában a látogatók tapadós szőnyegeken lépkednek, hogy megtisztítsák a cipőjüket, és műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit kell viselniük. A magas biztonságú szobában a környezetnek makulátlannak kell lennie, hogy megakadályozzák a szennyeződést, hiszen ha földi anyag keveredik ezekkel az egyedi, földön kívüli részecskékkel, az örökre tönkreteheti a Prof. Anand csapata által végzett elemzéseket.
A professzor egy széfet nyitott ki, amelyben három, nyaklánc tárolására alkalmas doboz méretű tartályt talált. Mindegyikben egy átlátszó ampulla található, amelyben sötétszürke por található. A Hold porának látványa igazán lenyűgöző, még ha első pillantásra nem is tűnik különösebben figyelemreméltónak. Prof. Anand megjegyzi, hogy a kis mennyiség, összesen 60 milligramm, elegendő ahhoz, hogy éveken át foglalkozzanak vele, hiszen a csapat a mikroszkopikus anyagokkal való munkára specializálódott.
A laboratóriumban Kay Knight technikus lesz az első, aki ténylegesen dolgozik a szemcséken, miután megnyitják az ampullákat. 36 éve vág és zúz kőzetdarabokat, de ez lesz az első alkalom, hogy valami olyannal dolgozik, ami közvetlenül a Hold felszínéről származik. Izgalmát és idegességét is kifejezi, hiszen a minták mennyisége korlátozott, és nem lehet őket könnyen pótolni. A minták előkészítése után azok két további laboratóriumba kerülnek, ahol különböző kísérletek során különböző gázokat és elemeket fognak kinyerni belőlük.
A kutatók egy év áll rendelkezésükre, hogy befejezzék a kutatásaikat, és a végén a válaszok keresése valószínűleg a minták megsemmisüléséhez vezet. Kína azonban a Chang’e 5 küldetés óta tovább lépett, hiszen a 2024-es Chang’e 6 indítás során a Hold túlsó oldaláról hoztak vissza mintákat. Ez a terület rendkívül titokzatos, és olyan bizonyítékokat rejthet, amelyek hosszú ideje elcsendesült vulkáni lávafolyásokra utalnak. Prof. Anand reméli, hogy ez a kezdet egy hosszú távú együttműködésnek Kína és a nemzetközi tudósok között, hiszen sokan közülük az Apollo-missziók által visszahozott mintákon dolgozták ki karrierjüket, és úgy véli, hogy ez egy fantasztikus hagyomány, amelyet követni kellene.
Ezeket is érdemes megnézni
Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, felbecsülhetetlen értékkel bír
Pernod Ricard Hungary: az italpiac meghatározó szereplője
