
Titanic felfedezések: Új részletek a hajó végső óráiról
A Titanic katasztrófájáról szóló új kutatás számos eddig ismeretlen részletet tárt fel a híres hajó végső óráival kapcsolatban. A legújabb elemzés egy teljes méretű digitális szkennelés alapján készült, amely bemutatja, hogy a Titanic milyen erőszakosan szakadt ketté, miután 1912 áprilisában jéghegynek ütközött. A baleset következtében körülbelül 1500 ember vesztette életét, ami a történelem egyik legnagyobb tengeri katasztrófájává tette ezt az eseményt. A digitális másolat, amely a hajó pontos 3D-s rekonstrukcióját nyújtja, új perspektívát ad a Titanic utolsó pillanataira, beleértve a kazánház részleteit is, ahol a mérnökök az utolsó pillanatokig dolgoztak, hogy a hajó világítása működjön.
A Titanic analízisét a National Geographic és az Atlantic Productions közösen készített dokumentumfilmje, a „Titanic: A Digitális Feltámadás” keretein belül végezték. Az elkészült szkennelés részeként több mint 700,000 képet készítettek a hajóromról, amely a mély óceán fenekén, 3800 méter mélységben található. Az új technológiai megoldások lehetővé tették, hogy az alapos térképezést vízalatti robotok segítségével végezzék el, ezáltal sokkal részletesebb és átfogóbb képet nyújtva a Titanic állapotáról, mint amit a mélység miatt eddig elérhettünk.
A Titanic orra a tengerfenéken áll, mintha a hajó még mindig folytatná az útját, míg a hajó far része 600 méterre található, és összegyűrt fémkupacot alkot. Az elpusztult hajótestet az okozta, hogy a Titanic a vízfenékre zuhant, miután kettészakadt. A digitális rekonstrukció lehetőséget biztosít arra, hogy a szakértők új megvilágításba helyezzék a hajóroncsot, és részletesebben elemezhessék annak állapotát és a katasztrófát.
A szkennelés során új, közelről készült részletek is napvilágra kerültek, például egy ablak, amelyet valószínűleg a jéghegy törött össze. Ez összhangban áll a túlélők beszámolóival, akik arról számoltak be, hogy a jég a kabinokba is beáramlott a baleset során. A Titanic hatalmas kazánháza a hajó hátsó részén található, ott, ahol a hajó kettészakadt. Az utasok emlékezete szerint a fények még mindig égtek, amikor a hajó a hullámok alá merült. A digitális másolat alapján megfigyelhető, hogy néhány kazán behorpadt, ami azt jelzi, hogy működtek, amikor a víz alá kerültek. A hajó farán egy nyitott szelep is található, amely arra utal, hogy a gőz még mindig áramlott az áramtermelő rendszerbe.
Joseph Bell vezetésével egy mérnökcsapat maradt a hajón, hogy szénport vegyen az üzemanyaghoz, ezzel biztosítva a világítást. Mindannyian életüket vesztették a katasztrófában, de hősies tetteik számos életet mentettek meg. Parks Stephenson, a Titanic szakértője hangsúlyozta, hogy a mérnökök erőfeszítései lehetővé tették, hogy a legénység biztonságosan indítsa el a mentőcsónakokat, és ezzel időt nyerjenek a sötétben való meneküléshez.
A hajó süllyedéséről készült új számítógépes szimuláció további betekintést nyújt a tragédiába. A kutatók a Titanic tervei alapján egy részletes szerkezeti modellt készítettek, amely figyelembe veszi a hajó sebességét, irányát és helyzetét, hogy megjósolják a jégheggyel való ütközés következményeit. A kutatás vezetője, Prof. Jeom-Kee Paik elmondta, hogy a szimuláció során a Titanic egy külső ütközés következtében egy sor apró lyukat szenvedett el a hajótestén.
A Titanic eredetileg úgy lett tervezve, hogy elsüllyeszthetetlen legyen, még akkor is, ha négy vízmentes rekesze elárasztódik. Azonban a szimuláció arra a következtetésre jutott, hogy a jéghegy által okozott sérülések hat rekeszt érintettek. Simon Benson, a Newcastle-i Egyetem hajózási építészetének adjunktusa kiemelte, hogy a Titanic süllyedése és megmenekülése közötti különbség csupán a papírlap méretű lyukak finom határvonalán múlik. A probléma azonban az, hogy ezek a kis lyukak hosszú szakaszon helyezkednek el a hajón, így a víz lassan, de biztosan behatol, míg végül az összes rekesz megtelik vízzel, és a Titanic elsüllyed.
A hajóroncs körüli emberi tragédia továbbra is nagyon is látható, hiszen a hajó utasainak személyes tárgyai szétszóródva hevernek a tengerfenéken. A digitális szkennelés új nyomokat ad a Titanic tragikus éjszakájához, de a szakértőknek évekbe telik, mire minden részletet alaposan megvizsgálnak. Ahogy Parks Stephenson fogalmazott, a Titanic csak kis adagokban osztja meg velünk a történeteit, minden alkalommal arra késztetve minket, hogy többet szeretnénk tudni.

