
Xi és Putyin: Barátság a távolság határain belül
Xi Jinping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök látszólag a legjobb barátok, hiszen Xi a győzelem napi felvonulás során Putyin jobb oldalán állt, jelezve ezzel a szoros szövetséget. Az esemény során Xi azzal a megjegyzéssel élt, hogy a két ország közötti kapcsolat „megbonthatatlan”, és hogy Oroszország és Kína „acélbarátok” kell, hogy legyenek. Ez Xi tizenegyedik látogatása Oroszországban elnöksége óta, mivel 2013 óta már több mint 40 alkalommal találkoztak. Putyin már bejelentette, hogy ősszel ellátogat Kínába, és a két vezető a múltban már nyilvánosan is megölelte egymást, ami a kapcsolatuk szoros voltát jelzi.
Bár a két elnök közötti barátság szimbolikusnak tűnik, a valóságban sokkal bonyolultabb a helyzet. Mathieu Boulegue, az Európai Politikai Elemzések Központjának szakértője úgy véli, hogy a két vezető közötti kapcsolat nem csupán barátságról szól, hanem versenyről is. Szerinte a látszólagos összetartás mögött sok olyan tényező húzódik meg, amelyek feszültséget okozhatnak a két ország között. Boulegue kiemeli, hogy a látszólagos barátság mellett a két ország között versengés is zajlik, és a szimbolika mellett a valódi tartalomra is érdemes figyelni.
Xi Jinping rendkívül óvatosan lépked a diplomáciai színtéren, hiszen Oroszország fontos partner Kína számára, de Putyin Ukrajna ellen indított inváziója miatt a világ sok részén pariah státuszba került. Pekingnek ügyelnie kell arra, hogy a Moszkvával való barátsága ne elszigetelje más potenciális partnereit, különösen, mivel gazdasági háborút folytat az Egyesült Államokkal. Kína az utóbbi hónapokban Európát is megcélozta, és fokozta diplomáciai erőfeszítéseit, miután Donald Trump lett az Egyesült Államok elnöke. Peking célja, hogy stabil alternatív globális partnerként mutatkozzon meg, szemben a Washingtonban uralkodó kiszámíthatatlannal.
Az elmúlt héten jelek mutatkoztak arra, hogy ezek a diplomáciai lépések működnek. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke üzenetet váltottak Xi elnökkel és Li Qiang kínai miniszterelnökkel, hogy megünnepeljék a kétoldalú kapcsolatok 50. évfordulóját. Azonban a potenciális partnerség útjában áll a Peking és Moszkva közötti szoros kapcsolat, valamint Kína gazdasági támogatása Oroszország számára. Kína nem ítélte el „öreg barátját” az invázió miatt, inkább a „krízis” végét sürgeti.
Ha Xi túl közel áll Putyinhoz, az feszültséget okozhat Európával, amely barátokra vágyik. Ugyanakkor a kínai vezetőnek fontos üzenetet is van, amit tovább kell adnia. Trump első próbálkozásai az ukrán háború befejezésére Putyinhoz fűződő szoros baráti viszonyára hívták fel a figyelmet, ami arra késztette az elemzőket, hogy megkérdezzék, Washington megpróbálja-e megosztani Moszkvát és Pekinget. Xi világossá akarja tenni Trump számára, hogy ez nem lehetséges. „Együtt meg kell akadályoznunk minden olyan tervet, ami megbontja vagy aláássa barátságunkat és bizalmunkat” – írta Xi egy orosz médiának szánt cikkében.
Az orosz és a kínai vezető egyaránt „mélyen destabilizálónak” nevezte Trump „Aranykupola” rakétavédelmi rendszerének tervét az Egyesült Államok felett, érvelve amellett, hogy ez fegyveres űrhasználathoz vezethet. Mindketten arra törekednek, hogy alternatív világrendet mutassanak be, szemben az általa domináltnak tartott amerikai hegemóniával. Ugyanakkor Xi tudatában van annak, hogy Kína szuperhatalom, míg Oroszország hatalma már korlátozott. Az ukrajnai háború meggyengítette Oroszország gazdaságát és csökkentette haderejének erejét. A nyugati szankciók is sokkal inkább Kínára utalták Moszkvát, ami tovább gyengítette a Kreml helyzetét a világ színpadán.
Boulegue megjegyzi, hogy „Oroszországnak sokkal inkább szüksége van Kínára, mint fordítva”. Moszkvának el kell fogadnia ezt a helyzetet. Putyin ugyan közelíthet barátjához, miközben együtt nézik a tankokat, ahogyan áthaladnak a Vörös téren, és összefoghatnak, amikor szükségük van egymásra, de a boldog nyilatkozatok, mosolyok és ölelések mögött potenciális zűrzavarok és nézeteltérések rejlenek, amelyek a következő években felszínre kerülhetnek.

