
Veszélyben a mesebeli görög sziget egy hatalmas vulkánkitöréstől?
Santorini, a görög sziget, amely világszerte ismert lenyűgöző tájairól és turisztikai vonzerejéről, az utóbbi időben nemcsak a gyönyörű fehér falú falvak és a pazar éttermek miatt került a figyelem középpontjába, hanem a föld alatti vulkáni tevékenység miatt is. A sziget egy hatalmas, ősi vulkánkitörés eredményeként jött létre, amely hatalmas krátert és lópatkó alakú peremet hagyott maga után. A közelmúltban a tudósok egy nemzetközi csapata kezdte el vizsgálni, hogy milyen veszélyes lehet a következő nagy vulkánkitörés.
A BBC News stábja is részt vett egy kutatóhajón, a Discovery-n, amely a brit királyi kutatási program keretében végzi munkáját. A hajó nemrégiben Santorini körüli vizeken kutatott, néhány héttel azután, hogy a sziget lakóinak közel fele elmenekült a földrengések miatt, amelyek a sziget nyugalmát megzavarták. A föld alatt, ahol a gyros éttermek és a nyaralók várják a turistákat, két tektonikus lemez dörzsölődik egymáshoz, ami folyamatosan fenyegeti a sziget biztonságát.
Professzor Isobel Yeo, aki a brit Nemzeti Óceánográfiai Központ vulkánszakértője, vezeti a kutatási missziót. Ő és csapata arra keresik a választ, hogy a vulkáni aktivitás hogyan változhat meg, ha a tengervíz keveredik a magmával a víz alatti vulkánok környezetében. A világ vulkánjainak körülbelül kétharmada víz alatt található, de ezek a területek nagyon ritkán kerülnek figyelembe, ami azt jelenti, hogy sok esetben a tudományos közösség nem tudja, milyen veszélyt jelentenek.
A legutolsó vulkánkitörés Santoriniben 1950-ben történt, de 2012-ben volt egy „nyugtalansági időszak”, amikor a magmakamrákba magma áramlott, ami a sziget „felfúvódásához” vezetett. Isobel hangsúlyozza, hogy a víz alatti vulkánok képesek hatalmas, pusztító kitörésekre, és figyelmeztet, hogy a kis kitörésekhez szokott emberek gyakran hamis biztonságérzetben élnek. A 2022-es Hunga Tonga kitörés például a legnagyobb víz alatti robbanást eredményezte, amely megdöbbentő hatásokat gyakorolt az Atlanti-óceánra, és olyan cunamit generált, amelynek hullámait még az Egyesült Királyságban is érezni lehetett.
A hajó fedélzetén, 300 méter mélyen forró gázokkal teli hasadékok találhatók, amelyek a tengerfeneket egy fénylő narancssárga világgá varázsolják. A kutatók egy robotot használnak, amely a tengerfenékre süllyed, hogy folyadékokat és gázokat gyűjtsön, valamint kőzetmintákat vegyen. A kutatás célja a hidrotermális rendszerek feltérképezése, amelyek a vulkánok közelében alakulnak ki.
A Discovery hajó a sziget kalderáját és a Kolombo nevű másik jelentős vulkánt vizsgálja, amely Santorinítól körülbelül 7 kilométerre található. Noha a kutatók nem várják, hogy a két vulkán közvetlenül kitör, a tudósok egyértelműen tudják, hogy ez csupán idő kérdése. A kutatási expedíció során begyűjtött adatok segítenek a görög polgári védelem ügynökségének a vulkáni aktivitás nyomon követésében és a veszélyes területek feltérképezésében.
A kutatás jelentősége nem csupán tudományos, hanem közvetlen hatással van a helyi közösségre is. Prof. Paraskevi Nomikou, aki a kormány sürgősségi csoportjának tagja, hangsúlyozza, hogy a kutatás eredményei segítenek a lakosoknak megérteni a vulkánok aktivitását, és megmutatják, hogy mely területek kerülnek elzárásra egy esetleges kitörés során. A kutatók éjjel-nappal dolgoznak, mivel a kutatási misszió rendkívül költséges, és minden perc számít.
A kutatás során számos izgalmas felfedezést tettek, például különös kőzetmintákat gyűjtöttek, amelyek a vulkán belsejének hőmérsékletéről és anyagairól árulkodnak. A hajó fedélzetén egy sötét konténerben a kutatók folyamatosan figyelik a robot által gyűjtött adatokat, és próbálnak újabb válaszokat találni a vulkáni aktivitás rejtélyeire. A közelmúlt földrengései arra figyelmeztetnek, hogy a sziget lakói mennyire kiszolgáltatottak a természeti erőknek, és mennyire fontos a tudományos kutatások folytatása a biztonságuk érdekében.
