Hongkongi kínai párti informátor: Miért jelentettem fel több tucat embert a rendőrségen

Hongkongban a társadalom minden szegletében feszültségek tapasztalhatók, amelyek a nemzeti biztonsági törvény, illetve a politikai elnyomás következményei. Egy férfi, Innes Tang, aki egykori bankár és önjelölt hazafi, azzal a céllal jelentette fel a rendőrségen a helyi lakosokat, hogy figyelemmel kísérje, vajon megsértik-e a nemzeti biztonsági törvényt. Az általa és önkéntesei által gyűjtött információk alapján eddig közel 100 embert és szervezetet jelentettek a hatóságoknak. Tang azt állítja, hogy a jelentések visszatartják az embereket a törvénysértésektől, és számos esetben már letartóztatások is történtek.

A nemzeti biztonsági törvény, amelyet Peking adott ki Hongkong számára, 2019 után született, amikor a városban tömegesen szerveztek pro-demokrácia tüntetéseket. A törvény értelmében bűncselekménynek számít a függetlenségre való felszólítás, a kormány hatalmának aláásása, valamint a külföldi erőkkel való együttműködés. E törvények bevezetése óta a szólásszabadság és a sajtószabadság jelentős mértékben csökkent, ami egy új informátor kultúra kialakulásához vezetett Hongkongban.

Tang a BBC-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az általa végzett tevékenység nem más, mint a közösség és a rendőrség közötti együttműködés. A városban azonban a rendőrség által indított nyomozások és letartóztatások révén a helyi lakosok számára egyre inkább elérhetetlenné válik a szabad véleménynyilvánítás. Az elmúlt években több mint 300 embert tartóztattak le nemzeti biztonsági bűncselekmények miatt, és a becslések szerint több százezer hongkongi hagyta el végleg a várost.

Az ilyen típusú feljelentések következményeként sokak életét megkeserítik a hatóságok által végzett ellenőrzések. Pong Yat-ming, egy független könyvesbolt tulajdonosa, elmondta, hogy gyakran kap látogatásokat kormányzati ügyintézőktől, akik „névtelen panaszokra” hivatkozva ellenőrzik az üzletét. Kenneth Chan, politikai tudós és egyetemi oktató, aki hosszú évek óta részt vesz a pro-demokrácia mozgalomban, megjegyezte, hogy a nyilvános véleménynyilvánításra egyre kevesebb lehetőség van.

A hongkongi hatóságok azt állítják, hogy nagy figyelmet fordítanak az akadémiai szabadság és az intézményi autonómia megőrzésére, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy működésük összhangban legyen a törvényekkel. Tang elmondása szerint ő a város iránti szeretete és a Kínáról alkotott nézetei miatt érzi szükségesnek a feljelentések megtételét. Fiatal korában, amikor Hongkong brit gyarmati státuszban volt, már akkor is érezte, hogy a gyarmati politikák nem voltak igazán előnyösek a helyiek számára.

A politikai aktivizmusra való késztetése a 2019-es zavargások után nőtt meg, mivel úgy érezte, hogy helyre kell állítani a „kiegyensúlyozottságot” a társadalomban. Az általa képviselt „némák többsége” nem támogatja a függetlenséget Kínától, és elutasítja a tüntetések okozta zűrzavart. Ugyanakkor sok hongkongi számára a tüntetések és demonstrációk mindig is a közvélemény kifejezésének egyik formájaként működtek. Chan megjegyezte, hogy Hongkong már nem a tüntetések városa, és a patriotizmus nem feltétlenül negatív dolog, de fontos, hogy a polgárok fenntartsák a kritikai távolságot.

A 2021-ben végrehajtott választási reformok szerint csak olyan „hazafiak” tölthetnek be fontos pozíciókat a kormányban, akik esküt tettek a Kínai Kommunista Pártra. Ennek következményeként a törvényhozás működése jelentősen meggyengült, és a közvélemény úgy érzi, hogy a jelenlegi kormány nem képviseli a lakosság érdekeit. Tang hangsúlyozza, hogy a nemzeti biztonsági törvény esetleges fegyverré válhat, amelyet az emberek egymás ellen használhatnak fel, ha nem értenek egyet a másikkal.

A hongkongi kormány szerint a nemzeti biztonság elsődleges prioritás, és csak egy rendkívül kis kisebbségre vonatkozik, akik fenyegetést jelentenek. Az ország jövője és a politikai helyzet azonban egyre bizonytalanabbá válik, ami sokak számára aggasztó kérdéseket vet fel. Tang a jövőjét már más országokban képzeli el, ahol úgy érzi, hogy folytathatja a közösségi szolgálatot, míg Chan helyzete Hongkongban egyre kényelmetlenebbé válik, mivel barátai és diákjai közül sokan elhagyták az országot, vagy börtönbe kerültek. Az élet minden területén érezhető a félelem és az öncenzúra, ami a hongkongi társadalom jövőjét is kérdésessé teszi.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c87p97w72exo