Hogyan történik a cseresznyefa metszése?

Tavasz végén, nyár elején már falatozhatunk a finom cseresznyéből. A gyerekek körében is közkedvelt ez a gyümölcs, szívesen akasztják a fülükre ezt a finom, lédús csemegét, mint fülbevalót. Ennek a fának a virágzása az egyik leglátványosabb, nem véletlen, hogy a japánoknál ez külön ünnep, vannak, akik az egész országot körbe utazzák, hogy sokáig gyönyörködhessenek a látványában. Ahhoz azonban, hogy a termés bőséges és finom legyen, a cseresznyefa metszése elsődleges feladat. A fa ugyanis így fogja majd jól érezni magát, és meghálálja gondoskodásunkat.

A metszés fontossága

A cseresznyefa ágai elérhetik akár a négy méteres magasságot is, ezért a metszéssel azt kell elérnünk, hogy a korona jól áttekinthető legyen, mert így éri azt mindenütt egyenletesen a napfény és a levegő. A gyümölcs fejlődéséhez ezek mindenképp szükségesek, mert csak így tud elegendő virágot hozni, amiből aztán beporzás után a gyümölcs kifejlődik.

Ha átlátható a korona, akkor a különféle betegségek sem támadják meg olyan könnyen, mert ellenállóbb lesz. A metszéssel sokat tudunk alakítani a fa koronájának alakján és térfogatán. A túl nőtt ágakat mindenképp le kell vágni, mert zavarják a kisebb hajtásokat, valamint azokon a rügyek sem fognak szépen fejlődni, így kevesebb lesz a termés is.

Vigyázzunk a metszésnél, mert ha levágtunk egy olyan ágat, amit nem kellett volna, azzal sokkal többet fogunk ártani a fának és a jövőbeli termésnek, mintha nem teszünk semmit.

A metszés idejét is jól kell megválasztani, mert ezt a munkát általában akkor végezhetjük, mikor a fa nyugalmi állapotban van. Ez a cseresznyefára is igaz, azzal a kitétellel, hogy az úgy nevezett ritkító metszést már a nyár végén kell elvégezni, ami azt jelenti, hogy tőből kell eltávolítani az ágak egy részét. Ez azért szükséges, mert ez a fa hajlamos a gombásodásra, ezért nyitottabbá kell tenni a koronát.

A nyugalmi időszakban történő metszésnek mindenképp rügyfakadás előtt jön el az ideje, azaz a cseresznyefa metszése tél végén, illetve kora tavasszal esedékes, amikor már nem áll fenn fagyveszély.

Amennyiben ősszel ültettük el a fánkat, akkor az első metszés ideje a következő tavasszal esedékes. Mindenképp napos időt válasszunk a munkálatokra, hogy a vágási felület hamar begyógyulhasson.

A cseresznyét, ha szükséges, nyáron is megmetszhetjük, mikor a gyümölcs már leérett a fáról. Július vége és augusztus elején van erre a legjobb időpont, ekkor vágjuk le a szükséges ágakat úgy, hogy kb. egy 20 cm hosszúságú részt, az úgy nevezett csapot hagyjuk meg. Főleg azokkal az ágakkal tegyük ezt, amelyek nem hoztak gyümölcsöt. A beteg, fertőzött ágakat mindenképp távolítsuk el, nehogy a fertőzés elharapódzzon.

Metszés előtt mindenképp szükséges az eszközök fertőtlenítése, ezért alkohollal töröljük át az ágvágót, a metszőollót. Ezt a műveletet mindig ismételjük meg, ha több fát kell metszeni.

A metszést mindig roncsolás nélkül végezzük, és átlós irányban.

Legelőször a magasságát szabályozzuk a fának – egy méternél ne engedjük magasabbra nőni a középső ágat, mert ezáltal tudnak oldalirányba megfelelően fejlődni az ágai. Ha ez kész, akkor jöhetnek az oldalhajtások, amiket nagyjából fél méteresre hagyjunk. Figyeljük meg, hogy az ágak milyen irányban nőnek.

Fiatal fánál törekedjünk az orsó forma kialakítására, a nem jó irányban álló ágakat távolítsuk el. Az idősebb fa oldalsó ágait már hagyhatjuk kifelé nőni, ilyenkor inkább a belső, függőleges ágakat metsszük vissza. Ekkor már az a cél, hogy a fa vízszintes irányban fejlődjön tovább.

A fa körül is nézzünk szét alaposan, és ha fattyú hajtásokat találunk, akkor azokat vegyük ki a földből.

Utómunkálatok

Ha mindennel végeztünk, akkor a levágott ágakat ne hagyjuk a fa alatt, hanem szedjük össze. Ellenőrizzük azokat, mert ha valamilyen betegséget látunk rajta, akkor égessük el, nehogy tovább terjedjen a kór.

Fontos az is, hogy megfelelő védőfestékkel, például Funaben pasztával kezeljük a metszések helyét.

Ne felejtsük el, hogy a metszés alapozza meg a következő év jó termését.