Milyen változásokon esett át a BVK az elmúlt időszakban?

A pénzügyi világ alapvető pillérei a vagyonkezelés és vagyonvédelem, amelyen belül kiemelkedő szerepet játszik a bizalmi vagyonkezelés. Ez egy összetett rendszer, amely az egyedi igényeket ötvözi a vagyonvédelemmel és az optimális vagyonkezeléssel. Jelen cikkünkben megnézzük miről is szól a bizalmi vagyonkezelés és kitérünk a bvk-t az utóbbi időben érintő törvénymódosításokra is.

A vagyontervezés egyik leghatékonyabb eszköze a bizalmi vagyonkezelés. A bizalmi vagyonkezelési struktúra alkalmazásával, a vagyont érintő változások jogi szempontból lényegesen magasabb szintű védelemben részesülnek, mint a kötelmi, társasági vagy öröklési jog által biztosított eszközök.

A bvk lényege, hogy a vagyonrendelő a vagyontárgyaiból létrehoz egy önálló vagyontömeget (ezt nevezzük kezelt vagyonnak), ami ezután teljes mértékben elkülönül a vagyonrendelő és a vagyonkezelő saját vagyonát. Ez azt jelenti, hogy védve van mind a vagyonrendelő, mind a vagyonkezelő hitelezőitől, valamint a vagyonkezelő által kezelt más vagyonoktól is. A bizalmi vagyonkezelés kiemelkedő hatékonysággal biztosítja a kezelt vagyon feletti kontrollt, emellett pedig vagyonvédelmi szempontból is jelentős előnyöket biztosít. A bvk struktúra további előnye, hogy a vagyonrendelő egyedi igényei maradéktalanul érvényesülhetnek. Aki egy ilyen struktúra mellett dönt az az öröklési kérdéseket is sokkal rugalmasabban tudja szabályozni, mint ha a hagyatékának sorsát törvényes öröklésre vagy végrendeletre bízná. Mindemellett fontos megemlíteni, hogy a vagyon bizalmi vagyonkezelőnek való átadásával több adózási előnyhöz is hozzájuthatunk. 

A bizalmi vagyonkezelés szereplői

Ennek a jogügyletnek általában három szereplője van, akiket az alábbiakban mutatunk be részletesen:

• a vagyonrendelő,
• a vagyonkezelő,
• a kedvezményezett.

1. A vagyonrendelő

A szerződés alapvető szereplője, és joga van a vagyonkezelés feltételeit sokféleképpen módosítani (pl. a kedvezményezettek körét vagy új vagyonkezelő kiválasztását). Ezért nagyon fontos alaposan átgondolni és megtervezni a pozíció hosszú távú fenntartását (vagyis az utódlás kialakítását) a vagyonrendelő halála esetére. A vagyonrendelő saját magát vagy akár egy általa alapított céget is megjelölhet bizalmi vagyonkezelőnek, ilyen esetben a vagyon bizalmi vagyonkezelésbe adása nem jelent tényleges kontroll-átadást.

2. A vagyonkezelő

A vagyonkezelő természetes vagy jogi személy is lehet, aki vagy amely a kedvezményezettek javára végzi el a vagyonkezelési tevékenységet. A vagyonkezelő felelőssége:

• a vagyon tulajdonosi szemlélettel történő kezelése,
• a könyvelésről való gondoskodás,
• a hozamok kifizetése,
• a vagyon kedvezményezettek részére történő kiadása.

A vagyonkezelőnek mindig a kedvezményezettek érdekeit kell szem előtt tartania, amely következtében korlátozottak a vagyon feletti tulajdonosi döntési jogai.

3. A kedvezményezett

A kedvezményezettek a bizalmi vagyonkezelés valódi haszonélvezői. A vagyonrendelő is lehet kedvezményezett, de leggyakrabban a szűk családi körét jelöli meg kedvezményezettként. A kedvezményezettek a bizalmi vagyonkezelési szerződésben rögzített feltételek és időpontok alapján részesülhetnek a kezelt vagyonból. A kedvezményezettek köre a szerződésben határozható meg, és akár olyan személy is lehet feljogosított, aki még nem él (például a jövőben születendő unoka) vagy akár feltételekhez is köthető (például bizonyos életkor elérése) ez a jogállás.

A bvk-t érintő szabályok módosítása

2023. nyár

Az adótörvények júliusban kihirdetett módosításai két hónapos átmeneti időszakot engedtek meg, mivel 2023. szeptember 12-étől megszűnt az ilyen struktúrák legnagyobb adóelőnye: az, hogy a vagyonrendelő adófizetési kötelezettség nélkül fel tudta értékelni vagyonát piaci értékre a vagyonkezelésbe adáskor. Így nem is okozott meglepetést, hogy akinek volt lehetősége, az szeptember 12-e előtt létrehozta a családi vagyonkezelői struktúráját.

A szeptemberben életbe lépett szabályok adókötelezettséget írtak elő, ha a vagyonrendelő a vagyonkezelőnek átadott vagyont felértékeli. Habár az adózás több évre elhalasztható volt, értelemszerűen keveseknek jutott volna eszébe, hogy olyankor adózzanak, amikor a társaságuk vagy egyéb vagyontárgyuk értékesítéséből bevételük még nem keletkezett. Ha viszont valaki nem értékelte fel a vagyont a vagyonkezelésbe adáskor, úgy adókötelezettsége a vagyon kedvezményezettek részére történő kiadásakor keletkezett.

Maradt azért választási lehetőség ebben az időszakban is az adómentes felértékelésre. Ennek feltétele, hogy a vagyonrendelő azzal a céllal hozza létre a bvk-t, hogy a kedvezményezettek csupán az ő halála után jussanak a kezelt vagyon tőkéjéhez. Szintén ilyen adózási következményekkel járt az is, ha a vagyonrendelő még életében határozott arról, hogy a halála napjával kerüljenek át egyes vagyonelemek a bvk-ba – és így a felértékelés is csak a halál napjával valósult meg.

2023. tél

Az év végi adócsomagban újraszabott szabályok alapján a vagyonrendelés ismételten adómentessé vált. A vagyonkezelőnek egyedül azt kell szem előtt tartania, hogy a vagyonkezelésbe adott indulótőke milyen időpontban kerül kiadásra a kedvezményezettek javára. Ha a vagyonrendeléstől a vagyonkiadásig eltelik öt év, úgy a kedvezményezett adómentesen juthat hozzá a tőkéhez, azonban, ha nem telik el az öt év a kifizetett összeg után 15% jövedelemadót (és korlátozott szochot) kell fizetni.

Ezzel a jogalkotó visszatér a 2023. szeptember 12-e előtt létrejött szabályokhoz, de cizellálja annak a feltételrendszerét. A korábbi szabályokban mindig is kérdéses volt, hogy mennyi ideig kell a vagyonnak a bvk-ban maradnia ahhoz, hogy az utólag, adómentesen kiosztható legyen a kedvezményezetteknek. Amennyiben ez az idő túl rövidnek bizonyult, úgy az adózási előnyök megtagadhatóak voltak. A most hatályba lépett jogszabály azonban egyértelmű, ötéves tartási időszakot ír elő.

Mindemellett az új rendelkezések szerint, továbbá, a vagyonkezelőnek eszközérték-nyilvántartást kell vezetnie, illetve vagyonrendelőnek alá is kell támasztania a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak értékét. Mostantól ez jogszabályilag kötelezővé teszi az átadott tárgyak vagyonrendeléskori értékelését, amely szeptember 12-e előtti szabályok alapján nem volt kötelező, csak ajánlott.

A nemrég elfogadott szabályoknak további érdekessége, hogy alkalmazásuk szeptember 12-ére visszamenőleg is lehetséges. Tehát, ha valaki szeptember 12. napját követően úgy hozott létre bvk-t, hogy a vagyonát piaci értékre felértékelte, annak most mégsem kell adót fizetnie.

Mire számíthatunk a jövőben? 

Nehéz lenne megjósolni, azonban megállapíthatjuk, hogy a bvk hírének nem tett túlzottan jót az elmúlt időszakban jellemző fejetlenség. Mint tudjuk a pénzügyi világban nagyon fontos a kiszámíthatóság és stabilitás, ami nem volt elmondható a bizalmi vagyonkezelésről az utóbbi adótörvények módosításainak következtében. Ugyanakkor reménykedhetünk, hogy a januári változtatások véglegesen maradnak, amely által a bizalmi vagyonkezelések be tudják tölteni az alapból rájuk szabott szerepüket és  elsődleges funkciójukat: a családi vagyonok generációk közötti, rugalmas átörökíthetőségének biztosítását.

Érdeklődik a bizalmi vagyonkezelés vagy a vagyonkezelő alapítvány iránt? Mi segíthetünk!

Telefon: +36 1 889 2800

E-mail: [email protected]

Web: vagyontervezes.hu