Hogyan védhetjük meg gyermekünket az online térben?
A technológiai vállalatoknak egyre nagyobb felelősséget kell vállalniuk a fiatalok védelme érdekében, mivel az Ofcom, az Egyesült Királyság médiahatósága új biztonsági intézkedéseket vezetett be. Az Ofcom saját kutatásai alapján a 13 és 17 év közötti fiatalok 59%-a tapasztalt az elmúlt hónapban „potenciálisan káros tartalmakat” az interneten. Ennek fényében a médiahatóság véglegesítette az Online Safety Act keretében bevezetendő gyermekvédelmi szabályokat, amelyek 2025. július 25-én lépnek életbe a közösségi média, keresőmotorok, valamint játékalkalmazások és weboldalak terén. Az új szabályok célja, hogy megakadályozzák a fiatalok hozzáférését a legkárosabb tartalmakhoz, amelyek közé tartozik a öngyilkosság, önsértés, étkezési zavarok és pornográfia. Emellett védeni kívánják a gyermekeket a nőgyűlölő, erőszakos, gyűlöletkeltő vagy bántalmazó anyagokkal, online zaklatással és veszélyes kihívásokkal szemben.
A brit piacon működő cégeknek több mint 40 gyakorlati intézkedést kell alkalmazniuk, hogy megfeleljenek az új előírásoknak. Ezek között szerepel, hogy a gyermekek hírcsatornáiban megjelenő tartalmakat szűrő algoritmusokat kell bevezetniük, szigorúbb életkor-ellenőrzési módszereket kell alkalmazniuk, gyorsabban el kell távolítaniuk a káros tartalmakat, és támogatniuk kell azokat a gyermekeket, akik ilyen tartalomnak voltak kitéve. Emellett kötelezően kijelölniük kell egy felelős személyt a cégen belül, aki a gyermekek biztonságáért felelős, és évente át kell tekinteniük, miként kezelik a gyermekekre leselkedő kockázatokat a platformjaikon. Az előírások megszegése akár 18 millió fontra vagy a globális bevételek 10%-ának büntetéséhez vezethet, sőt, a legrosszabb esetben a hatóság bírósági végzést kérhet a weboldal vagy alkalmazás elérhetőségének megakadályozására az Egyesült Királyság területén.
Számos kampányoló még szigorúbb szabályok bevezetését szorgalmazza a technológiai cégekkel szemben, és egyesek teljesen megtiltanák a 16 év alattiak számára a közösségi média használatát. Ian Russell, a Molly Rose Alapítvány elnöke, amelyet lánya emlékére alapított, aki 14 évesen öngyilkosságot követett el, szintén kifejezte csalódottságát a kódexek célkitűzéseinek hiányos ambíciói miatt. Molly Russell 2017-ben hunyt el, miután öngyilkossági és önsértő tartalmakkal találkozott az Instagramon és a Pinteresten.
A Sussexi herceg és hercegné is a közösségi média veszélyeivel szembeni erősebb védelmet követelnek, hangsúlyozva, hogy „nem tesznek eleget a szükséges intézkedéseknek”. New Yorkban egy ideiglenes emlékhelyet avattak a gyermekek emlékére, akik az internet káros hatásai következtében hunytak el. „Biztosítani szeretnénk, hogy a dolgok megváltozzanak, hogy több gyermek ne vesszen el a közösségi médiában,” mondta Harry herceg a BBC Breakfast műsorában.
Az NSPCC, a gyermekjóléti alapítvány, úgy véli, hogy a jogszabályok még mindig nem nyújtanak elegendő védelmet a privát üzenetküldő alkalmazások számára. Az általuk kínált végpontok közötti titkosítási szolgáltatások „elfogadhatatlan, jelentős kockázatot jelentenek a gyermekek számára”. Másrészt a magánélet védelméért küzdő aktivisták azt állítják, hogy az új szabályok veszélyeztetik a felhasználók szabadságát. Néhányan azt is megjegyzik, hogy az életkor-ellenőrzési módszerek invazívak lehetnek, anélkül, hogy elég hatékonyak lennének. A digitális életkor-ellenőrzések „biztonsági résekhez, magánéleti behatolásokhoz, hibákhoz, digitális kizáráshoz és cenzúrához” vezethetnek, figyelmeztetett Silkie Carlo, a Big Brother Watch igazgatója.
A törvény előírja, hogy a cégeknek bizonyítaniuk kell elkötelezettségüket az illegális tartalmak eltávolítására is, ideértve a gyermekpornográfiát, a kontrolláló vagy kényszerítő magatartást, az extrém szexuális erőszakot, az öngyilkosság vagy önsértés népszerűsítését, valamint illegális drogok vagy fegyverek árusítását. Az Act új bűncselekményeket is létrehozott, mint például a „cyber-flashing”, ami a nemkívánatos szexuális képek küldését jelenti, illetve a „deepfake” pornográfia, ahol mesterséges intelligenciát használnak arra, hogy valakinek a hasonmása pornográf tartalmakba kerüljön.
Az Ofcom kutatása szerint a 8 és 17 év közötti gyermekek naponta két-három órát töltenek online. Szinte minden 12 év feletti gyermeknek van mobiltelefonja, és szinte mindannyian videókat néznek olyan platformokon, mint a YouTube vagy a TikTok. Az Ofcom adatai szerint a 12 év feletti gyermekek körülbelül fele úgy véli, hogy az online jelenlét jótékony hatással van a mentális egészségükre. Ugyanakkor a Gyermekjogi Biztos hangsúlyozta, hogy a megkérdezett 13 évesek fele tapasztalt „hardcore, nőgyűlölő” pornográf tartalmakkal való találkozást a közösségi média oldalain. A gyermekek arról is beszámoltak, hogy öngyilkossággal, önsértéssel és étkezési zavarokkal kapcsolatos anyagok „számtalan” esetben jelentek meg, míg az erőszakos tartalom „elkerülhetetlen” volt.
Az NSPCC hangsúlyozza, hogy létfontosságú, hogy a szülők beszélgessenek gyermekeikkel az internet biztonságáról, és figyelemmel kísérjék online tevékenységeiket. Két harmaduk szerint használják a korlátozási lehetőségeket, hogy mérsékeljék, mit láthatnak gyermekeik az interneten. A különböző platformok, mint például az Instagram, már bevezettek „teen account” funkciókat, amelyek alapértelmezettként sok adatvédelmi beállítást aktiválnak, de egyes kutatók azt állítják, hogy sikerült kijátszaniuk ezeket a védelmi intézkedéseket. A szülők számára lehetőségek állnak rendelkezésre, hogy korlátozzák a gyermekek hozzáférését bizonyos alkalmazásokhoz, és biztosítsák, hogy a játékélmény életkoruknak megfelelő legyen. Az új szabályozások célja tehát, hogy biztonságosabb online környezetet teremtsenek a fiatalok számára, de a végrehajtás és a hatékonyság kérdése továbbra is vitatott téma marad.
Ezeket is érdemes megnézni
Két házi praktika a mosogató dugulás megszüntetésére
A barber shop titkai miért választják egyre többen?
